2009. november 28., szombat

...aztán arra jutottam, hogy kétféle barátság van.A felületes és a szoros.Sajnálattal konstatáltam, hogy inkább a felületesből van több.Tegnap sétálgattam gödöllőn meg veresen is, és annyit láttam, hogy a "barátok" csak annyiban barátok h lehúzzák egymást cigivel, pénzzel, cuccal, de semmi méllyebb kapcsolat.Nem azt mondom hogy kezdjék egymás faszát szopni, de de semmi méllyet, semmi szorosságot nemláttam bennük.Ez veresen volt még.Aztán gödöllő. Itt a barátságok 70%-a abból áll, hogy "tudsz-e szerezni".A maradék 30-ból 20 már nemannyira felületes,de még lenne mit hozzátenni, és az uccsó tíz amire úgy aztmondom, ja, na ezek barátok. Persze megeshet, hogy az eggyik fél rajong a másikért, de a másik csak kihasználja, vagy amit akar vele,csak nem tekint rá barátjaként.Ilyen is van. És engem személy szerint kiabszottul frusztrál,sőt mi több szomorít,hogy ennyire nem jelentenek az emberek egymásnak semmit.Na ezért érzem szerencsének magam, hogy nekem van két igazi barátom.Az eggyik az utat mutatja,amiért nagyon hálás vagyok, a másik meg..Ja...Dávid csak úgy van.De kibaszottul örülök neki, hogy van.Mondjuk kicsit túl őszinte...

2009. november 24., kedd

Élet.Egy út, amelyről te döntöd el, hogy mikor kanyarodsz le.Ha király vagy,akkor végigjárod, egyenesen, kanyar nélkül.Ha nem akkor szoptad, mert vagy kinyírtad magad, vagy bilincsbeverve visznek a sittre.Néha nemtudom, hogy már le is kanyarodtam volna?Az a sok sötét gondolat mit jelent?Néha már-már ottartok, hogy ölni fogok, nemérdekel semmi már.Nem helyénvaló ez a hozzáállás.Hát kurvára nem.Ilyenkor picit megállok a dühöngésben, és nyugodtan(?) végiggondolom:lenne értelme bárkit is bántani?Lenne haszna?Haszna nemnagyon, sőt.(De a bosszút csillapítani jó érzés.) Én igyekszem kanyarok nélkül végigjárni az Életet.Csak kurva nehéz.


vagy más is?

2009. november 22., vasárnap

...én csak aztmondom, hogy akármi bajod van, néha felejtsd el, és mással foglalkozz.Vágod egy kis időre felejtsd el, bármi van.Csak felejtsd el, érezd jól magad egyedül, barátokkal, ahogy kényelmes.Csináld amihez kedved van, ami eszedbe jut.Legyél azzal akivel lenni akarsz.Szeresd azt akit szeretni akarsz.Ha nem is mindíg sikerül feledni a bánatod, lesz amikor el fogod tudni felejteni, ha öt percre is.De jó lesz.Meglátod, jó az.Lázadj a rendszer ellen, ne halgass a szüleidre, menj ki az utcára, indulj el valamerre, tök mindegy hogy merre.Amerre jónak érzed.És akkor máris a jó úton haladsz.

Ezt a kis szösszenetet ma írtam, mikor a Viktor által csinált kis hip-hop témát már ezredszerre hallgattam.(Még nem írtam így, eszerint nézzétek.)

A nevem johny
És ez az én világom
Csak az én kibaszott álmom
Az álmom mi nem is az enyém
Rossz külső hatások jönnek csak felém
Ez is itt csak rólam szól
Mikor az egész szólhatna másról
Ennyi maradt nekem:
A szív álma,próbálom hátha
Jobb lesz egyszer talán
S jókedvű leszek a világ hátán
Iylen vagyok én, az érzés rabul ejtett
Rabul, majd pofára
Én meg csak röhögök bele a nagyvilágba
A világba mi nem is az enyém
Fordulj csak el,úgyse jössz már felém

2009. november 19., csütörtök

Amikor egy bonyolult elme és egy bonyolult zene találkozik.

Esőben

Esőben állok, esernyővel
Kezemben, boldog szívvel
Gondolok a régmúltra,
Jó lett volna, hogyha
Én is kapok valamit, aminek
Örülhetek, valakinek
Könnyebb mint nekem,
Kemény a sors, velem
Meg nincs senki, talán egyszer
Jön majd valaki, kétszer
Csak nem csalódom, majd egy napon
Mégis mosoly játtszik arcomon,
Őszinte lesz, viszonozza
Majd valaki, nekem adja,
Mit én neki, s kézenfogva
Sétálunk, rátérek az útra,
Amit boldogságnak hívnak,
S lesz egy vers, mit írtak
Rólunk, jó lesz, remélem
Veled lesz egy jobb életem.


Ez szerintem kurvajó lett, ma csak ezt írom, más nemjut eszembe most.

2009. november 18., szerda

Mint amikor Faith berohant a fekete-fehér cuccában a Nagy házba...A falak narancssárgán virítottak, a bútorok, a növények pedig fehérek voltak.Faith baromira nem illett oda.Mind vizuálisan, mind pedig "amúgy".Hisz mit is keres ő egy Nagy házban?A tetőkön ugrálva érzi jól magát, nem pedig ide bezárva.Ugyan kitörhetne, de túl nagy a kockázat, hogy kiérve jól megszivatja valaki, és még rosszabb lesz neki, mint mielőtt kijött.Faith most ezen gondolkodik: "Ha nem is mindent, de elég sokat kockáztatva rohanjak ki, vessem magam a gonoszok tüze elé, aztán majd lesz valami, vagy maradjak a Nagy házban, tengessem életemet magányban, bezártságban?"
...És Faith rohant.Rohant, ki az ajtón, a gonoszok tüze elé."Majd lesz valami..."-gondolta közben.



síróördög


A tó tükrében nézem magam,
Nézem magam,
S hallom az ördögöt magamban.
Magamban az ördögöt,
S nézem a víztükröt.
Megcsalt, megcsalt,
Este várom a nappalt.
Várom a nappalt, s vele az angyalt.
Meghozta a boldogságot,
S vele egy új világot.

Csak azért raktam ezt be, mert kicsit illik ide (mégha csak én tudom is, hogy miért), me ghogy ne legyen később hiányérzetem.

2009. november 16., hétfő

Esti mélabús, ám mégis kicsit jókedvű hangulatomhoz illően, az esti vers adagba beválasztottam ezt:


Lélek

Egyszer régen
Messzi égen
Messzi felhőn ültem.
Néztem le a világra,
Hol senki nem néz magába,
Senki nem néz tükörbe,
Egyedül van örökre.
Minden csak látszat,
Árnyék csupán.
Az én lelkem árnyéka.
Hideg szívem tájéka
Örökké csak vár.
Csak vár valakire,
Ki boldoggá tehetné,
Az örök búból kivezetné.
Hiába vár,
Senki nem segít rajta.
Majd egyszer végül
A fejét örök álomra hajtja.

2009. november 15., vasárnap

"-Te...én pofán lőttem Marvint. -És minek lőtted pofán bazmeg?"

Ezzel csak a "véletlen" súlyát akartam érzékelteni.Én úgygondolom ,hogy a véletlennek sem oka, sem pedig értelme nincs.Lehet, hogy első látásra mindkettőt látjuk, de ha belegodolunk, talán rájövünk ,hogy eggyik sincs.Itt van példának okáért ez a szituáció, mely a Pulp Fiction(Ponyvaregény) örök klasszikusának főszereplőjével történt.Nem akarta ő fejbelőni Marvint.Nem volt oka annak, hogy a véletlen megtörtént.És értelme sem.Ez lehet hogy ilyenformán furán hangzik, de ha belegondolunk, nem az.El kell vonatkoztatni a ténytől.
És akkor talán megérted.Ha ezt a bejegyzést nem is, de azt megérted. Mondjuk csak talán.



2009. november 13., péntek

The Voyager

Na még berakok egy kis esti nyugtatót. http://www.youtube.com/watch?v=J53sQoUnqik

baszott szép tál

"A mamám szokja mondani: Mire egy baszott szép tál amin semmi sincs...Várj, ezt elbasztam.Mire a szép tál ha semmi sincs rajta."

A fenti idézet korunk talán legnagyobb, leghangulatosabb, legvalósághűbb szatírájából származik.És bár egy faszfej mondta, van értelme.Csak így az emberek kurvára hogy nemgondolnak bele ebbe.Meg úgy általánosságban az iylen dolgokba.A legtöbb csak éli az előre beprogramozott életét, eggyik napról a másikra.Rengeteg csak cél nélkül bolyong a világban.Mint egy kibaszott Mátrix.Csak itt nem Smithek bomlasztják a közösséget, hanem az bomlasztja,pusztítja saját magát.Az emberek nagytöbbsége egyszerűen elsétál a szép dolgok előtt, nemérdekli őket csak a saját jódolguk,és semmi más.Az utóbbi több mint fél évben én ugyan nem voltam iylen előre programozott bot, de nem nagyon vettem észre,nem figyeltem az értékes, a szép dolgokat.De hála egy embertársamnak, egyre inkább megváltozóban vagyok,kösz Tesó.

Most olyan kedvem van, hogy csak úgy bedobok egy oylan verset, ami talán a legkomorabb amit írtam.(Eddig.) Elöljáróban annyit, hogy Viktort kirázta tőle a hideg, és letörölte rögtön miután elolvasta, mondván ő ezt mégegyszer elnem olvassa, úgy sugárzik belőle a negativitás.
Kellemes olvasást:)

út oda

Végtelen harag áraszt el,
érzed?
mond meg nekem
miylen így az élet
nemtudod,nem éreztél
át még ilyet
mit tegyek hogy
megnyugodjon bennem
a lélek?
van bennem lélek?
van bennem szív?
tönkretettem mind
tönkre így
viszonzatlan szerelem
emésztett fel
kihalt mniden bennem
kihalt a lelkem
üres báb vagyok már
örökké csak
tombol bennem
az ár
a harag árja
ez nem a nyugodt
lelkek világa
üres,kopár föld
az enyém
mégis elvesztem benne,
el én.
kiutat nem találok.
nem látok mást
csak a gyűlöletet,a haragot.
halálos nyugalommal
kínzok mást,
ahogy te engem.
nem szerez örömet
semmi nekem.
nincs rossz,
se jó.
a pokol tüze
simogatja lelkem.
holtaktól csók,
el innen gyorsan,
el kell mennem.

szépálmokat

2009. november 12., csütörtök

Már későre járt az idő.
Az ablakomban ültem, és beleszívtam a cigarettámba.Miközben kifújtam a füstöt, a távolba néztem.
Sötét volt az ég.
Messze, a város fölött mégis narancssárgán derengett. A város fényei verődtek vissza az égről.
Szép volt.
Hosszú percekig néztem, és azon gondolkodtam, vajon sok oylan ember van-e, akit így le tud nyűgözni ez a látvány.
Gyönyörű volt.
Csak néztem, és az járt a fejemben, miylen gyönyörű.
Talán csak nekem volt az.

2009. november 11., szerda

Első bejegyzésem óta eltelt egy kisidő. De hát ez nem is oylan lesz mint egy rendes blog, mert nemhiszem hogy naponta lesz miről írnom.Meg őszintén megvallva itt bénáztam először ezzel, aztán nemvoltkedvem megint csak szarakodni,ugyhogy hagytam, amíg nem informálódtam kicsit.
Az élet szép de rossz.Vagymi, nézőpont kérdése.Én most pont jókedvűen ülök itt,de egy kedves barátom rohadtnagyot csalódott sajna...Szóval most eggyütt is érzek, szal nem teljesen felhőtlen a jókedv.
A mási kmeg az, hogy derossz hogya jókedv és a boldogság tökre nemugyanaz...Nem?Vagy ez csak az értelmesebbjénél megy így?Tökmindeggy végülis...
Jó hát vágom hogy ez most iylen összevissza bejegyzés, dehát most iylen kedvem van.Összevissza kedvem.

Öszevissza világban
Összevissza élek.
Összevissza testemben
Összevissza lélek.

Összevissza vágyak
Összevissza vannak.
Összevissza kergetnek.
Összevissza halnak.

Mára ennyi.

2009. november 10., kedd

firstone

Nahát tisztelt olvasóközönség, johny megnyitotta a blogját.Verseket írok,Viktor meg mondta hogy írjak blogot,népszerűsítsem magam,elvégre nemvagyok béna aztmondják.Arra még nemjöttem rá, hogyan kell odarakni a képet ahova akarom,de majd idővel talán...A májszpészen is másfél hónap volt mire rájöttem hogyan lehet képet feltölteni.
Őszintén szólva nemtuom,hányan fogják olvasni ezt a szart, majd kiderül.De gondolom nemsokan, nem vagyok oylan denépszerű se a suliban se máshol.
Remélem aki erretéved és elolvassa,és tetszenek neki a verseim, nem csak sorokat lát,hanem elgondolkodik rajtuk.Hiú ábránd, na mindeggy.
Nahát tisztelt olvasóközönség, kezdjük valami lájtosabbal.

magamnak

ágyán ül, gondolataival-
ő, ki a minden
ő, ki a kezdet és vég
megadhadta volna a boldogságot,
de megtagadta azt
letépett virág levelei
hevernek a sárban
árulkodva a kínról, mi lelkében uralkodik
egyszer vége lesz
mindennek egyszer...

mikor megérintenéd,
ő hátat fordít
mikor utána kiáltassz,
ő már messze jár...

nem érdekel mi,
nem érdekel semmi
csak sírsz, mint egy kisgyerek,
hiába, nem tettél eleget
elengedted, pedig nem kellett volna
hát most sírj!
mintha attól bármi megoldódna

egy másik világ,
egy másik élet
egy emlék,
mi szívedbe égett
legnagyobb vágyad Ő,
kit sosem kaphatsz meg
egy szertefoszló álomban élsz!
próbálj meg harcolni
próbálj feledni...
és ha nem megy...
próbálj felébredni.


Na erre mondják páran, hogy a legjobb, de mint tudjuk, mindíg van egy jobb.
A legtöbb versem egy lányhoz íródott.Ja, másfél éve vagyok az iparban, de ebben a múlt félévben írtam a legtöbbet, jobbakat,rosszabbakat.
Na elsőnek ennyi volt...