Mint amikor Faith berohant a fekete-fehér cuccában a Nagy házba...A falak narancssárgán virítottak, a bútorok, a növények pedig fehérek voltak.Faith baromira nem illett oda.Mind vizuálisan, mind pedig "amúgy".Hisz mit is keres ő egy Nagy házban?A tetőkön ugrálva érzi jól magát, nem pedig ide bezárva.Ugyan kitörhetne, de túl nagy a kockázat, hogy kiérve jól megszivatja valaki, és még rosszabb lesz neki, mint mielőtt kijött.Faith most ezen gondolkodik: "Ha nem is mindent, de elég sokat kockáztatva rohanjak ki, vessem magam a gonoszok tüze elé, aztán majd lesz valami, vagy maradjak a Nagy házban, tengessem életemet magányban, bezártságban?"
...És Faith rohant.Rohant, ki az ajtón, a gonoszok tüze elé."Majd lesz valami..."-gondolta közben.
síróördög
A tó tükrében nézem magam,
Nézem magam,
S hallom az ördögöt magamban.
Magamban az ördögöt,
S nézem a víztükröt.
Megcsalt, megcsalt,
Este várom a nappalt.
Várom a nappalt, s vele az angyalt.
Meghozta a boldogságot,
S vele egy új világot.
Csak azért raktam ezt be, mert kicsit illik ide (mégha csak én tudom is, hogy miért), me ghogy ne legyen később hiányérzetem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése